| Kár |
| Cogito, ergo sum(njam) | ||||||
| piše: Kabók Erika | ||||||
|
Olyan még nem történt, hogy a határon kívüli magyarok lemondták volna a magyar köztárssági elnök látogatását Március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen, ahelyett, hogy az áhitat hatná át a magyar sziveket, értetlenül állunk a minapi történések előtt. Ilyen ugyanis még soha sem történt, hogy egy határon kívüli szervezet előbb meghívja, majd lemondja a magyar köztársasági elnök látogatását. A Vajdasági Magyar Szövetség ezt megtette.
Csak kapkodjuk a fejünket. Sólyom Lászlót nem akarja fogadni a VMSZ? Vagy: Sólyom Lászlónak a szerb köztársasági elnök tiltotta meg, hogy délvidéki magánlátogatást tegyen? Vagy éppen hogy a magyar köztársasági elnök döntött úgy, nem feszíti a húrt Szerbiával is, éppen elegendő Magyarországnak a szlovákiai összetett szomszédsági viszony? A pontos választ nem tudjuk, csak találgathatunk, vajon mi történhetett a kulisszák mögött. A VMSZ háromnapos magánlátogatásra hívta meg a Magyar Köztársaság elnökét, aki 2007-es szabadkai, szintén magánlátogatása alkalmával azt mondta, olyan vidékekre is el szándékozik látogatni, ahol még magyarországi politikus nem járt. Nos, ez a márciusi látogatás lett volna ennek a vidékjárásnak a kezdete. Az eredeti terv szerint a Magyar Köztársaság elnöke március 15-én részt vett volna a bácskossuthfalvi és a szabadkai megemlékezésen. A következő két nap programja szerint pedig látogatást tett volna Bácskertesen, Gomboson, Doroszlón, Zomborban, Szilágyin, Újvidéken, Temerinben, Tiszakálmánfalván, Nagybecskereken, Törökkanizsán, Magyarkanizsán és Csúrogon a sintérgödörben, az ártatlanul kivégzett magyarok emlékét őrző sírhantnál. Nos, a VMSZ közleménye szerint Tadić kabinetje ezt a programot fenntartásokkal fogadta és ennek erélyesen hangot is adott. Ugyancsak a közleményből tudjuk, hogy az államelnök fenntartásainak hátterében az áll, hogy Sólyom László látogatása megnehezítené a Vajdaság statútuma körüli politikai birkózásokat. Nem csak az szokatlan és hihetetlen, hogy egy határon kívüli közösség viszautasítja a vendégeskedni készülő köztársasági elnököt, de az sem mindennapos, hogy egy jószomszédi viszonyokat ápoló ország államelnöke tulajdonképpen azt üzeni kollégájának, ne tegyen magánlátogatást, legalábbis ne vendégeskedjen itt három napig. Felmerül a kérdés, vajon valóban a statútum elfogadása körüli politikai kötélhúzás lehet ennek a neveletlenségnek az oka? Nem hiszem. Sokkal inkább arra gyanakszom, az újkori történelem véres eseményei helyszínének meglátogatásától kívánta Tadić visszatartani Sólyom Lászlót. A szerb kormány nem hajlandó szembenézni az 1942-es illetve az1944-45-ös megtorlások eseményeivel. Tudjuk, hogy a tartományi képviselőház még 2003- ban határozatában eltörölte -- a megtorlások alkalmával a magyarokra kimondott és máig érvényben lévő -- kollektív bűnösséget és megalakított egy történészekből álló tényfeltáró csoportot, amely néhány évig kutatott, de munkájátt nem fejezhette be, mert a levéltári anyagok egy része még hozzáférhetetlen.
Nos, a megtorlások ügyében itt tartunk. Tudomásom szerint a három pártelnök levelére válasz nem érkezett. Gyanítom, hogy Tadić nem a statútum miatt nem nézte volna jó szemmel, hogy Sólyom László járja a Vajdaságot, ellenkezőleg, az nem tetszthetett az államelnöknek,hogy Sólyom László koszorúzni szándékozott Újvidéken a Duna parton, a razzia áldozatainak emlékművénél csakúgy, mint Csúrogon, a dögtemetőben, ahol többezer magyar csontjai porladnak jelöletlenül. Miután Sólyom Lászlóhoz eljutott a hír, hogy szerb kollégája fenntartásokkal fogadja többnapos látogatásának hírét, a magyar köztársasági elnök úgy döntött, akkor csak március 15-ére, a nemzeti ünnepre utazik a Délvidékre. A vendéglátó VMSZ sakk-matt helyzetbe került. S végül a párt elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy „Az itteni magyar közösség önbecsülésének mindenekfelettisége, a nyomásgyakorlás és a kiszabott alamizsna odavetésének elutasítása okán" lemondja a magyar köztársasági elnök megkurtított látogatását. Súlyos, politikai döntés volt ez: a belpolitikai feszültségek miatt kellett lemondani annak a magyar köztársasági elnöknek a látogatását, aki, ha alkalma nyílt rá, mindig kiemelte, hogy 15 millió magyarért érez felelősséget, aki következetesen támogatta a délvidékiek kettős állampolgárságra vonatkozó követelését. A VMSZ döntését bölcsnek tartotta Ágoston András és dr. Páll Sándor is. De vajon a VMSZ-nek kellett meghoznia ezt a döntést, és nem Sólyom Lászlónak kellett volna visszautasítania a látogatást akkor, amikor kiderült, hogy csak a nemzeti ünnepre „engedik" be az országba? Ki nem mondott ugyan, de nyilvánvaló, hogy fagyos a levegő a délvidéki magyar pártok körül. Nem csak Budapesten, de -- s ezt már ki is mondták - a Felvidéken , Erdélyben és Kárpátalján is. A határon túli magyar pártok vezetői, meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke közösen kiállt Sólyom László mellett s azt üzenték neki, továbbra is várják országukba magánlátogatásra. Magára maradt a VMSZ. S a Sólyom László látogatásával kapcsolatos politikai feszültségnek még nincs vége.
 
3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."Noviji tekstovi iz ove rubrike:
Stariji tekstovi iz ove rubrike:
|
Povezani članci
levi - box1
levi - box2
Custom HTML advanced (JTricks.com)
![]() |
Najnovije
Dokle će nam Dudova šuma ostati pluća grada?Govoreći o šumama, Subotica ima ne samo njih ... |
Najlepši delovi šuma na pesku** Često se govori da mi stanovnici severne ... |
Natura i Emerald** Koncept i praksa zaštite prirode se u ... |
Još jedno umiruće panonsko jezeroKelebijsko je najstarije vodeno telo okoline grada, voda ... |
Story
Tiha noć, sveta noć** Božićna pesma Tiha noć, sveta noć, koju na božićnoj ponoćnoj misi pevaju stotine miliona vernika u svetu, proslav... |
Subotica na markama** Predstavljanje neke zemlje, kraja ili grada, ili bilo kakve znamenitosti na poštanskim markama djelatnost je kojom... |
Szüreti szabályokElmúlt a szüret ideje - ha csak valaki nem hagyta meg a fürtöket, a téli fagyokra várva, hogy ízes jeges bort kés... |
A kertészsor sor(s)aKertészettel foglalkozott az ottani lakósság, ezért is kapta a Kertészsor nevet az a házsor ami közvetlen a keleb... |
Relax
HatékonyságEgy állítólag közismert anekdota szerint egy menedzser, aki valami közbejött elfoglaltság miatt nem tudott elmenn... |
E, to kod nas ne možeDogodilo se, čitam, pre nekoliko dana, na radost (pojedinih) francuskih medija, koji nisu odoleli da ispale pokoj... |
A helyes táplálkozásrólMi már régen tudjuk, hogy a LIBATÖPÖRTYŰ növényi eredetű étel, - hiszen ki látott még húsevő libát?! De ilyen szé... |
Policajac kaznio policajca - samog sebePrema jednom od navodnih pravila koja određuju koja je vest zanimljiva za medije, a koja nije, ne predst... |
© 2009. DIURNARIUS
Impressum













Jó oka lehetett rá. Hogy pontosan mi is ez az ok, azt csak találgatni tudjuk, hiszen arról is, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnököt meghívták a Délvidékre, csak abból a pártközleményből értesült a nyilvánosság, amelyben már az is benne volt, ha az eredeti programját nem teljesíti, akkor március 15-re se jőjjön.
Köztársasági szinten is kezdeményezték a második világháború utolsó évében történt megtorlások ügyének kivizsgálását. Először, még 2000-ben Papp Ferenc intézet levelet Vojislav Koštunica, akkori államelnökhöz, öt évvel később, a Magyar Köztárság és Szerbia és Montenegró vegyesbizottsága egy történészekből álló vegyesbizottság létrehozásáról döntött , amely ezt a témát kutatná. Tavaly decemberben Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő javasolta, legyen Szerbia uniós csatlakozásának feltétele a megtorlások tényének elismerése valamint az áldozatok és hozzátartozóik kárpótlása. Ezt követően idén február 12-én Pásztor István, a VMSZ, Ágoston András a VMDP és dr. Páll Sándor a VMDK elnöke közös levélben fordult Mirko Cvetković kormányfőhöz, Slavica Đukić Dejanović házelnökhöz és Boris Tadić államelnökhöz, amelyben egyebek között ez áll: „ A történelmi tények végleges megállapításával létrejönnének a feltételek a közös parlamenti határozat elfogadásához a kölcsönösen elismert bűnökről, valamint a köztársasági elnökök, parlamenti elnökök és kormányfő által aláírandó közös történelmi megbékélési nyilatkozathoz".














