Több mint 200 eklektikus és magyar szecessziós stílusjegyet magán hordozó épület lebontásával modernizálná Szabadka belvárosát. Bár a tavaly nyáron elkezdett munkálatokat a mostani helyhatósági, és a jövőre esedékes parlamenti választások miatt felfüggesztették, eddig 16 városképi jelentőségű és műemlék épület látta a „rekonstrukciós folyamat" kárát.

Az egykori szabadkai Népszínház (Fotó: Subotica.info)

Új szerb megapolisz?
Szabadka 2004 novemberében megválasztott koszovói szerb származású polgármestere, Saša Vučinić és a többségében szerb képviselőkből álló önkormányzat tavaly januárban adott zöld utat adott a magyar szecessziós műemlékekben gazdag észak-bácskai város történelmi belvárosának szinte teljes lebontásához. A Petar Andrić főépítész jegyezte 2006-os részletes városrendezési terv ugyanis úgy kalkulált, hogy pár éven belül a vajdasági város 3700 ember lakta belvárosa hamarosan 7052 fősre fog duzzadni, ami 88 százalékos népességnövekedést jelent majd. Meghökkentő, de tény, hogy ugyanez a tervezői csapat készítette urbanisztikai hatástanulmányban közölt adatok szerint a központban lakók száma már nem 3700, hanem 4961 fő, a beköltözések utáni várható lakosságszám pedig nem 7052, hanem 7356 ember lett! Ebben a tervben Szabadka 22,54 hektáros belvárosában 48,27 százalékos lakosságszám bővüléssel számoltak a mérnökök. Szabó Zsombor egykori főépítész joggal kérdezte a két kimutatásban szereplő horribilis számbeli különbség láttán, hogy akkor most melyik adat az igazi? „Ugyanis, mi van akkor, ha a jelenlegi lakók száma a 3700 fő, de a tervezet lélekszám a 7356? Mert akkor már 99 százalékos növekedésről beszélhetünk, ami a lakosság megduplázódását jelenti!" Ez a tervezett lakossági lélekszámbővülés eredményezte azt, hogy a városvezetés 2010-ben megengedte, hogy a XIX. században átadott magyar stílusjegyeket felvonultató, a közép-európai szecesszió legszebb földszintes és egyszintes épületeit lebontsák, hogy a helyükre négy - öt emelet magas, „balkánias ízlésben megfogalmazott" irodai, kereskedelmi és lakófunkciókat kiszolgáló betonblokkokat lehessen telepíteni.

Nem mind műemlék, ami annak látszik?
A Petar Andrić-féle részletes szabályozási terv első üteme 22, az ábécé betűivel megegyező blokkokra osztotta fel a belváros Štrosmajerova (egykori Oskola, majd báró Eötvös József) - Dimitrija Tucovića (egykori Széchenyi István)- Jovana Jovanovića Zmaj (egykori Szerb) - Bose MIlićevića (egykori Vasút)- Maksima Gorkog (egykori Damjanich János) utcák határolta keleti szektorát.

Szabadka történelmi belvárosának "rekonstrukciója" (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

A tanulmány kimondja: nemzeti kulturális örökségnek csak a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecessziós Városháza és a Zsinagóga számítanak. Az „A" blokkba sorolt, 1910-ben átadott, Zsolnay-díszítőelemekben gazdag műemlék jellegű Városháza tetőterét ettől függetlenül teljesen beépítik az önkormányzat irodái számára, akárcsak az épület átriumát, ahová kávéházakat, könyvesboltokat és éttermeket szeretnének kialakítani. Annak ellenére, hogy még ez a legértelmesebb javaslata a tervnek, Szabó Zsombor szerint érthetetlen, hogy a Városháza oldalában (Trg Slobode - Szabadság tér, korábban Csokonai, majd Hitler tér) található Zsolnay kerámiákkal díszített 1985-ben átadott „Zöld-szökőkutat" - a Városháza pincerendszerének beázására hivatkozva - miért szeretné lebontatni a polgármester, hogy kortárs alkotók alkotta új szökőkutat építsenek fel a helyére, ha bontás helyett elegendő lenne a szigetelés is?

A lebontásra ítélt Macskovics Titusz tervezte egykori Arany Bárány Szálló. A vörös színű épület a Vojnics-palota (Fotó: Skyscrapercity.com)

A „B" blokkba sorolt Korzó (korábban Kossuth Lajos), Vuk Karadžić (nem hivatalosan Bárány köz) utcák, Trg Slobode (korábban Csokonai tér) és az 1932-ben kialakított Jovan Nenad tér (Fekete Iván vezér tér, Délvidék visszakerülésével Teleki tér) által határolt tömböt úgy építenék át, hogy a jelenleg zöldre festett Korzó utcai Macskovics Titusz jegyezte egykori Arany Bárány Szálloda lebontásával (egy másik terv szerint homlokzatának meghagyásával) kibővíthessék a szomszédos 1972-ben átadott társasház alatti szupermarket területét. Bár az épület valóban nem az elmagyarosodott szerb építész főműve, (Macskovics 1875 és 1918 között több mint 360 érvényes építési engedéllyel rendelkező szecessziós stílusú épületet tervezett a városnak) - az ingatlan a mai napig a promenád egyik építészeti különlegessége. Az 1858-ban átadott eklektikus stílusú 4+3+2 tengelyű középrizalitos házhoz az egykori főépítész ugyanis úgy nyúlt hozzá 1904-ben, hogy a földszintet nyújtott félköríves záródású árkádokkal kinyitotta a sétálóutca felé a jugendstil szabadkai szellemében. A beltéri szökőkúttal és üveggel lefedett „pálmafás" átriumban 1920-tól a „Szerb Király" kávéház üzemelt 1941-ig, után a pedig JNH Hadseregotthona lett.

Az egykori szabadkai Arany Bárány Szálló kávéház a XIX. század végén (Fotó: Skyscrapercity.com)

A tervek szerint a „B" blokkból csak két épület maradna meg eredeti formájában: az 1927-ben épült Milivoja Nićin építette sarokpalota, amelynek földszintjén a Szlovén-Horvát-Szerb Királyság ideje alatt a Continental Bank működött, valamint közvetlenül mellette az 1893-ban felavatott Jedlicska János tervezte - korábban szakszerűtlenül felújított - francia reneszánsz és neogótikus elemeket felvonultató Vojnics Máté-palota, az úgynevezett Vörös Ház. A blokk keleti oldalát lezáró Vuk Karadžić utcában parkolóként üzemelő foghíj helyére egy kis parkot álmodtak meg a tervezők.

A szabadkai Népszínház épülete az 1930-as évek környékén. Balra a Nićin-palota (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

Jelentős változásokon fog keresztülmenni a Nićin-palota „ikerpárjaként" emlegetett Hajós Alfréd tervezte egykori Magyar Állami Hitelbank, későbbi nevén Osztoics János-palota is. A „C" blokk és a város egyik legszebb saroképületének tartott 1911-ben felavatott eklektikus stílusú saroképületet ugyanis úgy "bontanák le" a legutolsó megismert tervek szerint, hogy az épületből csak a fő-és mellékhomlokzatok maradnának meg. Az így kialakított  vázszerkezetbe egy olyan kereskedelmi központot telepítenének, amely átnyúlna a szomszédos, 1980-as években átadott három társasház helyén felépítendő  új kereskedelmi egységig. A szomszédos Jovan Nenad tér (egykori Teleki) alá 6 millió euróért, 360 kocsi befogadására alkalmas kétszintes mélygarázs, fölé pedig egy játszótér kerülne.

Baloldalt elől a Hajós Alfréd tervezte Osztoics-palota. Az épület mögött álló házakat az 1930-as években bontották le a szerbek, hogy egy teret alakíthassanak ki a telkeken. A Délvidék visszafoglalása után a teret Teleki Pálról nevezték el. (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

A legnagyobb pusztítást az úgynevezett „D" blokkba sorolt területen lesz majd. Útszélesítések címén 23 századfordulón épített egy-kétszintes házat bontanak le a Trg Republike (Köztársaság tér, korábban Szent István tér), Dimitrija Tucovića utca (korábban Széchenyi utca) a Jovana Jovanovića Zmaj (korábban Szerb) és a Partizán utcák (korábban Csernovics Pál utca) határolta területen, hogy helyükre egészségügyi és rekreációs központot, valamint több ötemeletes lakóházat építhessenek. Bár az egykori Teleki térre néző ferences kolostort és az 1470-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda által építtette Kapitányok Házát és templomot (D1) nem bontják le, az egyházi telek mögötti Subote Vrlića utca meghosszabbítása árán 890 új lakás épülne (D2 és D3). Ez a lakásszám a hírhedt Tokiónak nevezett szabadkai lakótömb lakásainak a felét jelenti majd. Az előzetes hatástanulmány szerint itt a lakások négyzetméterenkénti előállítási ára maximum 400-450 euró, eladási ára pedig négyzetméterenként 700 eurónál fog kezdődni. Az eklektikus és klasszicista stílusú házak bontását tavaly nyáron kezdték el.

Bontásra ítélt szabadkai villa a Jovana Zmaj utcában (Fotó: Panoramio.com)

Az egykori Szerb utca átépítési terve. Világoskékkel az új építésű épületeket jelölik, barnával a megőrzendő szecessziós-eklektikus épületeket (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

Szintén tavaly április 21-én kezdték el bontani a Corvin Mátyás, Partizán, Jovana Jovanovića Zmaj és a Vase Stajić utcák által közrefogott „E" blokkban Szerbia legrégebbi szecessziós épületeit. A 11-es számú, francia szimbolista-szecessziós, illetve a 13-as szám alatti, bécsi szecessziós mintákat magukon hordozó, Raichle J. Ferenc által tervezett, 1899-ben átadott házakról így nyilatkozott Vass Géza, a Szabadkai Műemlékvédő Intézet igazgatója: „Ez a két épület még ambientálisan sem képez semmilyen építészeti értéket. S mivel ide egy áruház és egy mélygarázs van tervezve, ennek a beépítését is megengedtük" - hangsúlyozta. A szerb kulturális minisztérium tiltakozása ellenére e két épület mellé 15 millió euróért a városvezetés egy 11 000 négyzetméter nagyságú, „Atrium" elnevezésű bevásárlóközpontot is át fog adni, amely alatt 220 férőhelyes mélygarázs lesz. A pláza mellett tovább bővül majd pár éve átadott ám félig üresen álló Galéria Business Center mintegy 40 000 négyzetméternyi területtel. Ide ötemeletes irodaházat, további 8000 négyzetméteren pedig 5 darab éttermet, fürdő- és wellnessközpontot, valamint egy négycsillagos szállodát álmodtak meg.

A tavaly lebontott Raichle J. Ferenc tervezte Vase Stajić utcai villa (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

És a helyére épített társasházsor egyike (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

Az (E1) blokkba sorolt szerb ortodox templom ugyan megmenekült a bontástól, de a második világháborúban megsérült parókia helyére -a legutolsó tervek szerint- szintén új lakóházak kerülnek majd. Útszélesítés címén összesen 27 darab Raichle J. Ferenc és Macskovics Titusz jegyezte szecessziós épületet szeretnének lebontani az „F", „G" és „H" blokkokban. Bár kulturális értékekben gazdagnak titulálta a városvezetés az „I" blokkot, mégis 9 bérpalotát szeretne ebben a háztömbben lebontatni a polgármester. Az épületek helyére természetesen újabb lakó- és kereskedelmi egységeket terveztek. A „K" blokkba sorolt Đure Đakovića (egykori Kállay Albert) és Bose MIlićevića (egykori Vasút) utcák közrefogta épületeket lebontva egy új „Solid" névre keresztelt bevásárlónegyedet álmodott meg a városrendezési terv. Az új pláza természetesen a 10-es számú műemlék jellegű ház bontásával is számol, amit még Markovics Titusz tervei alapján 1910-ben adtak át Ungvár József megrendelésére. Mammon isten ötemeletes high-tech pénztemploma szinte rá fog nőni a Lechner Ödön és Pártos Gyula építészpáros jegyezte Leovics-palotára is, amit a közeli Raichle-palota méltó „ellenfelének" tartanak.

Szabadka belvárosának teljes átformálása 2020-ban fejeződne be a bizánci-szerb stílusban épült Star Mozi lebontásával. Az 1887-ben Koczka Gábor tervei alapján kivitelezett, a Korzó és a Đure Đakovića sarkán álló Prokes-palota („J" blokk) és az ezzel az épülettel szemben álló, Csáth Géza által korábban nagyon ünnepelt 1885-ben átadott Markovics Titusz tervezte Manojlović-palotához („M" blokk) egyelőre nem nyúlnak, de a fentiek tükrében előbb-utóbb biztos lesz a sorsuk.

A Skultéty-féle lebontott Népszínház helyén épülő vasbeton valami (Fotó:Subotica.info)

Az új színház magasabb lesz mint a szomszédos házak (Fotó: Gradsubotica.co.rs)

Öröm az ürömben, hogy az idei évben megtartandó helyhatósági, és a jövőre esedékes parlamenti választások miatt az önkormányzat pár héttel ezelőtt felfüggesztette a bontások folytatását abban a hittében, hogy így megtarthatja a lakosság szavazatokban mérhető jóindulatát. Szabó Zsombor szerint jó hír az is, hogy „a válság miatt alaposan megcsappant a vállalkozók építkezési kezdeményezéseinek száma, amit nemcsak a magánszféra, a város és a tartomány pénztelenségével lehet magyarázni, hanem azzal is, hogy Szabadka népességnövekedésével kapcsolatos téves létszámbővülési kalkulációk nem váltak valóra". (A vonzáskörzetével együtt 150 ezres lakosú vajdasági város népessége a munkanélküliség miatt ráadásul nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent is az elmúlt években.) Ennek ellenére nem ülhetnek babérjaikon a történelmi belváros megmentéséért fáradozók, hiszen a 2020-ig szóló urbanisztikai tervet mindenféleképpen végig szeretné vinni a Saša Vučinić vezette önkormányzat. Lovas Ildikó korábbi művelődési tanácsos szavaival élve: „a szakmaiság és a város iránti alázat hiánya mellett Szabadkán durva politikai és gazdasági akarnokság is megmutatkozik."

(Forrás /a szöveget, a hibáktól eltekintve, változások nélkül közöljük/: Jamrik Levente, http://falanszter.blog.hu/2011/04/02/jovore_teljesen_leromboljak_szabadka_tortenelmi_belvarosat?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_campaign=index)

Komentari

Dodaj Novi Pretraga

Kiss Zsuzsa   |62.77.226.xxx |19-10-2011 10:01:35 Üdvözletem! Végre elindult egy petíció Szabadka megmentése érdekében: http://www.varaljaszovetseg.hu/02/ Írjuk alá minél többen! Odgovor | Citat

Dodaj komentar
Ime:
Email:	bez obaveštenjasa obaveštenjem
Websajt:
Naslov:
UBBCode:	-boja-aquacrnaplavafuchsiasivazelenalimunastakestenjastatamno plavamaslinastaljubièastacrvenasrebrnatealbelažuta -veličina-sićušnomaloosrednjevelikoogromno
	Morate navesti anti-spam kod koji stoji na slici.

 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."