A Szabadkai Történelmi Levéltár kiadásában DVD jelent meg, amelyen a város kiváltságlevele található: az 1779-ben kiadott oklevél, a szabad királyi város státusának elnyeréséről. A fő menüben két nyelv, a szerb és a magyar közül lehet választani, amelyen az anyag követhető. Itt található a kiváltságlevél eredeti szövege a fordítással, a szöveg paleográfiai-oklevéltani bemutatása, a szerzők és a fordítók, illetve a képcsarnok.

Minden ami itt megtalálható, digitalizált formában már megjelent a nyilvánosság számára a Gyökerek - Évszázadok vallomásai című könyvben 1991-ben, szintén a Szabadkai Levéltár kiadásában. Ennek a digitális kiadásnak az a célja, hogy egy más módon ismét felelevenítsük a levéltári anyagot, visszaemlékezzünk egy fontos történelmi pillanatra, amely jelentősége, fontossága miatt nagyban megváltoztatta az életet Szabadkán, és arra ösztönözte eleinket, hogy a modernizáció útjára lépjenek.

„Szabadka városi kiváltságlevelének nevezzük azt a Mária Terézia magyar királynő által 1779.  január 22-én kiadott oklevelet, amely a korábbi Szent Mária kiváltságos kamarai mezővárost Maria Theresiopolis néven szabad királyi városnak (civitas) nyilvánította.

Ez az oklevél egyedi példányú eredeti kiváltságlevél, amelyet az uralkodónő Bécsben, Ausztria fővárosában adott ki - mivel ő egyben Ausztria főhercege is, amint arról magából a kiváltságlevél intitulatiojából értesülünk -, és magán viseli az eredetiségét bizonyító altalános és sajátos jegyeket.

Az oklevél tárgya pedig az adományozás jogi aktusa, amelyet az uralkodó szuverén hatalomként gyakorol, s ezzel Szabadkát a mezőváros (oppidum) közjogi helyzetéből magasabb, a SZABAD és KIRÁLYI VÁROS (libera regiaque civitas) státusába emeli, az ennek megfelelő jogokkal, szabadalmakkal és kötelezettségekkel, Magyarország feudális közjoga alapján.

Szabadka korábbi kiváltságlevelét 1743. május 7-én nyerte, ezt Szabadka első kiváltságlevelének nevezzük, míg az itt bemutatott oklevelünk a kiadás sorrendjében Szabadka második kiváltságlevele. Megújításáról nincs adatunk, egyszerű másolat azonban sok készült róla, s ezek fellelhetők a Városi Tanács iratai között. Első közzétételére Szabadkán 1779. május 22-én a Városi Tanács, a Választott Község és a nagy számban összegyűlt lakosság előtt került sor, majd ugyanitt szeptember 1-én a felszabadulási ünnepségen mindkét esetben a latinul felolvasott kiváltságlevelet "a nép nyelvén" is megmagyarázták. Ugyancsak közzé tették a jogszokásoknak megfelelően Bács vármegye Zomborban, december 13-án megtartott nemesi közgyűlésén (Congregatio) is. Ezután Szabadka város irattárában, majd "titkos levéltárában" őrizték. Száz évvel később, 1879-ben Dudás Ödön a centenáriumra monográfiát írt "Szabadka város története" címmel, s ennek okmánytárába átmásolta az oklevelet - ezt a kéziratos munkát is a Történelmi Levéltár őrzi. Dudás után Iványi István kutatta és "Szabadka szabad királyi város története" című munkája II. kötetében, az okmánytárban, annak 42. oldalán (megjelent Szabadkán, 1892-ben) latinul publikálta. Az oklevélről német nyelvű fordítás már az eredeti kiadásával egyidőben vagy azt követőleg készült, s a Városi Tanács iratai között található. Még nem publikálták. Az itt nyomtatásban közzétett szerbhorvát fordítást (Mirjana Dimitrijević munkáját) felhasználta a magyar nyelvű szöveghez Dobos János, a fordítást pedig átnézte és a jegyzeteket Ulmer Gáspár nyugalmazott levéltáros írta.

Szabadka városi privilégiumát a felszabadulás után az akkor megalakult Városi Múzeum vette át. 1968-ban került a Történelmi Levéltár oklevél-gyűjteményébe; itt őrzik jelenleg is a F:164.9 jelzet alatt. Védelmi célból mikrofilm, színes fényképfelvétel és facsimille (fekete-fehér) készült róla. Az eredeti oklevél olvasótermi betekintésre csak külön írásbeli igénylés alapján adható ki."

A szerzők és a fordítók mgr. Dobos János (1935-1998) és Ulmer Gáspár (1915-2002) voltak.

A képcsarnokban a központi helyen a kiváltságlevél lapjai láthatóak, továbbá illusztrációk ebből a korból, Mária Terézia portréja és az akkori Szabadkát ábrázoló térképek, várostervek és akvarellek.

Szeptember 1-jéhez, a város napjához közeledve, e kiadásnak lehet alkalmi és ünnepi jellege is, de ugyanakkor sokkal nagyobb a jelentősége, értékesebb mindazoknak, akiknek a történelem nem csak valami távoli, homályos mese, hanem élő valóság, amely bizonyítékokat és olyan nyomokat hagyott, mint ez az oklevél is. Az oklevél, amely fennmaradt a mai napig, és a Szabadkai Történelmi Levéltárban megőrzött több tízezer másikkal együtt kulturális kincset jelent.

* A Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója

Hozzászólások

Hozzáadás Keresés

Hozzászólás
Név:
Email:	do not notifynotify
Website:
Tárgy:
UBBKód:	-szín-világoskékfeketekékrózsaszínszürkezöldvilágoszöldbarnasötétkékolivaszínlilapirosezüstzöldeskékfehérsárga -nagyság-aprókicsiközepesnagyóriás
	Please input the anti-spam code that you can read in the image.

 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."