A nyugdíjas asztalosmester évekkel ezelőtt mutatta meg hevenyészett jegyzeteit, egy különös eseménysorozat személyes hangú, tárgyilagos krónikájának lenyomatát. Amikor ugyanis 1999. március 24-én este megkezdődött az akkori Jugoszlávia bombázása, B. József felírta, mit hallott a rádióban, mit látott a tévén és mit tapasztalt ő maga, illetve környezete. Most, a tizedik évfordulón ebből a naplóból idézünk.

A hadisikerek

„1999. március 24. HADIÁLLAPOT

Megkezdték a bombázásokat.

Zombor, Pancsova, Kula, Újvidék, stb.

2 repülőt lelőttek"

Aztán valamivel lejjebb újabb feljegyzés:

„10 katona megsérült 4 eltűnt.

Bomba Batajnica

Eddig 7 repülőt 3 helikoptert lőttek le"

Újabb dátum: 1999. április 1.:

„Lerombolták az újvidéki vashidat.

Elfogtak 3 amerikai katonát."

Aztán egy - feltehetően utólag beírt - rövid mondat: „V. 3-án elengedve"

„99. április 3. Bombázták Belgrádot, találat érte a kórházat is."

Sorjáznak a dátumok, a szűkszavú, csupán a legfontosabb események rögzítésére szolgáló bejegyzések. Füzetlapokon maradt meg ez a háborús napló, és a nyugdíjas mesterember talán azért volt ennyire szűkszavú, ilyen sokatmondóan tömör, mert nem tudott mit kezdeni az eseményekkel. Azzal, hogy a második világháborút átélt és megszenvedett polgárként egyszerűen tanácstalan volt: mi a frász lehet ez most, jó fél évszázaddal az ifjú korában átélt szörnyűségek után? Lehet, hogy elhitte a feljegyzett adatokat is, miszerint olyan sok repülőgépet lelőtt a honi légvédelem. Nem látta, persze, az akkori újságokat, amelyek valóban az általa leírt hadi sikerekről számoltak be, miközben a gyászjelentések között, a napilapok utolsó oldalain ott szerepeltek azok a pilóták is, akikről nem szólt a hivatalos hadijelentés. Az elektronikus média mindenközben a második világháború alatt már hallott utasításokat szajkózta az elsötétítésről, a bombabiztos fedezékek felkutatásáról és használatáról. (Pedig annak idején mennyi „bunkeradót" fizettek be a házépítők és lakásvásárlók...)

Ljubiša meghalt

Józsi bácsi tehát tanácstalan volt, meglepetten körmölte az adatokat, szorgalmasan és kitartóan rögzítette a tényeket, vagy azoknak látszó híreket. Naplójának figyelmes átolvasása most, tíz évvel az események után is hátborzongató élmény.

Érdemes bepillantani a későbbi a feljegyzésekbe is.

„V.30. 12.30 riadó - 13.40 vége. A repülők meg nagyban zúgnak. Délelőtt Belgrád, Smederevo, Bujanovac, Herceg Novi, éjfél után a niši dohánygyár. A DÉLUTÁNI RIADÓ UTÁN ZÚGTAK A GÉPEK."

Józsi bácsi természetesen nem tudta, nem tudhatta, hogy az ország védelméért felelős stratégák alaposan elszabták a dolgokat. Tragikomikus volt már az elsötétítés elrendelése is (gyorsan rájöttek, néhány nap múlva már elálltak ettől a második világháborús tapasztalatokra épülő intézkedéstől - talán közölték velük az AWACS képességeit és felszereltségét tartalmazó adatokat...) Arról már nem is beszélve, hogy a központosított országban a légiriadót is Belgrádban rendelték el. Igen ám, de a bombázások első hullámának egyike során kilőtték a szabadkai katonai radart, így aztán Vajdaságot akár földig rombolhatták volna, mire a fővárosból megérkezik a rendelet, hogy kapcsolják be a szirénákat...

„VI. 1. 20.05 riadó  6.00 vége. Van áram. Belgrád, Vajdaság egy része: Pancsova, Újvidék, majd Obrenovac, ismét Pancsova, Prizren, Zombor, Kljajićevo.

Ljubiša Veličković meghalt."

Nincs megállapodás

„1999. VI. 7.  16.10 RI  18 45 VÉ. 23.35 RI. 0608 VÉ. Nem volt áram 12.30 - 21.50 hétfő. Lőtték Pancsován a vegyi üzemet, erős szag terjengett egészen Belgrádig, az Újvidéki Olajfinomítót, nagy tűz, erős robbanások 4, Fruška Gora, Šangaj lakótelep, 1 halott, Prizren, Priština, Batajnica, nincs megállapodás."

Ez a mondat az akkor már folyamatos kumanovói tárgyalásokra vonatkozott. A NATO és az akkori Jugoszlávia katonai küldöttségei egy sátorban egyeztették a bombázások leállításának feltételeit. Később ez „katonai-műszaki megállapodásként" rögzült a hazai politikában és a sajtó egy részében is. Valójában a kapitulációról szólt. Arról, hogy az akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak nevezett állam (Szerbia és Montenegró) közös hadserege kivonul Koszovó területéről, ahová békefenntartó egységeket küld az Észak-atlanti Szövetség. Józsi bácsi ezt a tényt is rögzíti naplójában:

„VI. 9. Nem volt riadó egész nap, de azért Peć környékét lőtték. Este 22.00 körül aláírták a békét."

Másnap újabb bejegyzés:

Hozzászólások

Hozzáadás Keresés

Hozzászólás
Név:
Email:	do not notifynotify
Website:
Tárgy:
UBBKód:	-szín-világoskékfeketekékrózsaszínszürkezöldvilágoszöldbarnasötétkékolivaszínlilapirosezüstzöldeskékfehérsárga -nagyság-aprókicsiközepesnagyóriás
	Please input the anti-spam code that you can read in the image.

 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."